ÁLDÁS TÖRTÉNET

//ÁLDÁS TÖRTÉNET

ÁLDÁS TÖRTÉNET

 

Minek mikor jön el az ideje? Hú, de milyen trükkös az idő, meg a pillanatok sorozata.

Még nincs 2 éve, hogy tudom, hogy a megfelelő ember érkezett el az életembe!
“Hogy honnan tudom?” – Végre először nem félek! Sok önmunka van benne, hogy ez a társ meg tudott érkezni, és nehéz is volt elhinni. Olykor a jót is kihívás beengedni, megengedni! Már biztosan nem vagyok “gyermekét egyedül nevelő nő”. Társam van, csupa nagybetűvel IGAZI TÁRS! És ezért nem tudok elég hálás lenni!

Mennyire felszabadító ezeket a szavakat leírni!! Tudom, hogy nagyon szép a történetünk és azt is tudom, hogy nem tarthatom meg csak magamnak, magunknak, mert már sokszor láttam, hogy ezzel hitet és reményt adok, adunk másoknak is, főleg azzal, hogy hatalmas szeretettel teli áramlásban történik az egész, és így a kihívásokra is másképp tekintünk.

Amik adódnak is, persze. Az elmúlt két évem legmarkánsabb kihívása mindenképpen a foltban kihullott hajam története és annak felkutatása, terápiája volt. Nagyon sokat hangolódtam, dolgoztam a témán, és többedjére hasított belém az érzés az elmúlt ősz folyamán, hogy ugyan érzem, hogy ősanyáim, női felmenőim történetét már szépen felfejtettem, de van itt még valami… Már abban teljesen újjászülettem, hogy engedtem megnyitni magamban ősanyáim erejét, tudását, szépségét és bölcsességét, de van itt még valami. Valami, ami igazán transzformáló erővel hatna, hogy teljesen bele tudjak állni az erőmbe. Meg kell engednem, hogy mindez a női vonal tovább áramolhassék, hogy a történeteink továbbéljenek, a vérvonal, az érzések, gondolatok már egy magasabb, egy szabadabb szinten szárnyalhassanak!

És valahogy mindig a spirál villant be, hogy ugyan nincsen bajom vele, de nem kellene ott lennie, ezzel gátat szabok valaminek, aminek áramolnia kellene, és hogy ez most már a hajammal is összefügg… (erről szóló írásom). Így november 18-án ki is került belőlem ez a “gát” is.

Olyan érzés volt, hogy felszakadtak a felhők felettem és az intuícióim még inkább felerősödtek. Ha nem velem történik, nem is hiszem el, egyszerűen másképp érzékeltem.

 

A következő héten éreztem, tudtam, hogy egy csodálatos együttlét során megfogantam, a létező legmagasabb női-férfi egységélményben a szerelem gyümölcse fogant meg bennem!
ÁLDÁS TÖRTÉNT, maga a csoda!
Csak a páromnak és a legjobb baratnőmnek mertem beszélni erről. Majd a következő héten hárman is álmodtak velem, hogy  állapotosan látnak. Szentestén pedig a fa alatt már egy pozitív teszttel pislogtunk, hogy valaki tényleg minket választott, és most pedig már itt csücsül a szívem alatt 18 hete.

 

Már jó pár éve tudtam, hogy egy lélek nagyon szeretne leszületni hozzám, és a korábbi finom jelek után, az utóbbi időben már igazi jeleket küldött. Milyen szép is ez? A női vonalamon, felmenőimen kellett dolgoznom, hogy már másképp adhassam tovább az én lányomnak! És  hogy a hajam története is teljes lehessen, amit ugyan érzek az első pillanattól kezdve, de azért vártam eddig, hogy megosszam a hírt, mert csak szombat óta tudjuk biztosan, hogy kislányunk lesz!

Hálásan köszönöm Nórinak, hogy megszervezte, hogy a számunkra fontos emberekkel közös lehessen ez a rózsaszín pillanat, amit sosem feledünk az tuti! 🙂 A szépséges képeket Vivien Naomi Photography készítette, a csodás dekorációt a Tündérkeresztanyáknak, az isteni tortát pedig Zsuzsisütinek köszönöm.

 

 

 

 

By | 2019-03-27T20:23:04+00:00 március 27th, 2019|Rólam|0 Comments

Szerző:

Az Énidő az önmagadra szentelt idő, ezek az írások és videók pedig lehetséges inspiráció Neked! Én alkotásként élem meg az Énidő üzeneteinek átadását, formába öntését, tapasztalataim gyűjtését. Olyan, számomra hiteles szakértőket mutatok be, akiktől én is tanultam és tanulok a mai napig is. Tartozz a közösségünkhöz és találd meg a saját utadat, a saját Énidődet!