A házassági vagyonjog kérdésköréhez tartozik a házastársi közös lakás használatának rendezése is.
Először azt tisztázza a törvény, hogy mit kell házastársi közös lakásnak tekinteni? Azt a lakást, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Tehát nincs különbség aközött, hogy az ingatlan mindkét házastárs tulajdonát képezi, vagy csak a férjét vagy a feleségét, az számít, hogy abban együtt laknak, és ebben a lakásban kell biztosítani a gyermek lakáshasználatát is.
Amennyiben a házastársak közös jogcíme alapján lakott lakásról van szó, vagyis vagy közös tulajdonuk, vagy például közösen bérlik, akkor az életközösségük fennállása alatt és az életközösség megszűnése esetén a lakáshasználat rendezéséig a házastársak együttesen, vagy a másik hozzájárulásával rendelkezhetnek a lakásról, vagyis például együttesen/ egymás hozzájárulásával értékesíthetik vagy mondhatják fel a bérleti szerződést. Még abban az esetben sem lehet például a feleség hozzájárulása nélkül rendelkeznie a férjnek a közös lakásról, ha azt a férj kizárólagos tulajdona, vagy bérleti szerződése alapján használják, ha ez a feleségnek vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.
Természetesen a házastársaknak és a házasulóknak is lehetőségük van arra, hogy a közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűntetése esetére előzetesen szerződéssel rendezzék, azzal, hogy amennyiben a felek úgy kívánják a szerződés megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra is kiterjeszthetik, vagyis ha például a szerződés megkötésekor meglévő közös lakást eladják, és egy másik lakásba költöznek, akkor már a szerződés megkötésekor rendelkezhetnek úgy, hogy ezt a később lakott lakás használatát is rendezik.
Mint minden családjogi viszonyban, a közös lakás használatánál is érvényesül a gyermek mindenek felett álló érdeke, vagyis ha például a felek nem rendelkeztek, vagy a gyermek lakáshoz fűződő jogát súlyosan sértő módon rendezték, akkor a bíróság ettől eltérő módon, a gyermek érdekében rendezheti a lakáshasználatot a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén.
Az életközösség megszűnését követően a házastársak megállapodhatnak a közös lakás további használatáról, vagy amennyiben erre nem került sor, a kérdésben a bíróság dönt, amely során figyelembe veszi a lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát, vagyis azt, hogy a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.
Amennyiben a lakás használata a házastársakat közös jogcím (közös tulajdon vagy például bérleti jogviszony) alapján illeti meg, a bíróság a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges, vagyis ha például a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, ilyenkor a lakás meghatározott helyiségeit és lakószobáit külön, míg más helyiségeket (pl.: konyha, fürdőszoba) közösen használják. Az úgynevezett osztott használat természetesen mellőzhető a törvényben felsorolt esetekben, így például, ha az egyik házastársnak más beköltözhető lakása. Ha nem osztott használatra kerül sor, akkor a bíróság a másik házastárs lakáshasználatra vonatkozó jogát megszünteti és a lakás elhagyására kötelezi.
Lehetőség nyílik arra is, hogy ha a házastársak a közös lakást az egyik házastárs jogcíme alapján használják, a másik házastárs legyen feljogosítva a lakás további használatára, amely vagy osztott használattal vagy kizárólagos használattal valósul meg. Ebben az esetben a lakás elhagyására kötelezett házastárs térítésre tarthat igényt.
Természetesen a lakáshasználat újrarendezésére is lehetőséget biztosít a törvény, abban az esetben, amennyiben a körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása a házastárs vagy a kiskorú gyermek lényeges jogi érdekét sérti, ekkor a felek bírósághoz fordulhatnak.
Ha kérdésetek van, nyugodtan keressetek énidőzés közben!
Dr. Budavári Anna
jogász
