A kapor (Anethum graveolns L.) közismert gyógy- és fűszernövény. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig is előfordul vadon. Európába és az akkori Pannóniába a római légionáriusok hozták be.
Mi található a kaporban
A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxidáns és képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek. A növény tartalmaz még: A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.
Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.
A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen,alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon pedig a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.
A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található. ) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.
Hogy mennyi a növény illóolaj tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza.
A termésből nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.
A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja, így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes hatása igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a belekben, és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor vetekedik a ranglétrán a foghagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál például a merevedési reflexet is erősíti. Ilyen hatás érhető el, néhány növényi szár rágógumiszerű rágcsálása révén.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén, csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít.
A húgyúti betegségeket leggyakrabban az E. Coli baktérium okozza, amelynek megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a hugyutak egészségének a helyreállításához.
Fitoösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt a hatása miatt nem ajánlott a szedése!
Vércukorszint csökkentő hatás
A kapor e hatását a vanádiumnak köszönheti, mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik le mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át.
A vanádiumnak koleszterinszint csökkentő hatása is van, de előszeretettel alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére. Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében.
A kapor fogyasztása egész évben szükséges
A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és öntetekként…
A friss kapor javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg. Ennyihez nem tudunk az év minden napján hozzájutni, mert a téli időszakban nem jutunk friss kaporhoz. Éppen ezért kézenfekvő, hogy szárított kapor készítményhez jussunk. A kapor szárazanyagtartalma 7-8 %, tehát 10 dkg kapornak 7-8g szárítmány felel meg .
„A természet varázsát ontja bőven,
A fűben, a virágban és a kőben,
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad.”
(Shakespeare)
Partl Viktória
természetgyógyász, fitoterapeuta
