A rossz hír az, hogy a szervezet számára a cukor méreg, a jó hír az, hogy nem muszáj fogyasztani.
A cukorról
Étkezésekhez használt cukorként a cukorrépából előállított répacukrot vagy a cukornádból előállított nádcukrot ismerhetjük. Ezekből többféle termék is készül, ilyenek például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek, péksütemények, üdítők és a többi is tartalmazhatják. A cukorrépából készült cukor előállítása Európában a legolcsóbb, ezért édesítőként ez terjedt el a leginkább. Melegebb területeken inkább a nádcukrot használják, illetve az északi országokban a juharcukor terjedt el, amit a juharfa nedvéből nyernek. Kémiailag mindhárom cukorfajta egyforma, a különbözőségek a feldolgozás, gyártás során jönnek létre.
1910-ben a világkiállításon még cukorsüvegben mutogatták a fehér cukrot, amiből akkor az egy főre jutó éves fogyasztás 10-20 dkg volt. Ma Magyarországon az egy főre jutó cukorfogyasztás napi (!) 10 dkg körül van (ez körülbelül 6-7 evőkanálnyi mennyiség). A sütemények, csokik egyes joghurtok több teáskanálnyi cukrot tartalmaznak.
Az elmúlt 150-200 évben a Föld cukortermelése több mint ötvenszeresére nőtt, ami nagyban hozzájárul az emberek egészségének a romlásához…
Mi a gond a finomított cukorral
Azokban a növényekben, amelyek a cukrot tartalmazzák, körülbelül 18% a cukortartalom. A finomítás után már 100%-os cukorkoncentrátumot kapunk. Amikor fogyasztjuk, aránytalanul sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. A cukor egy része hasznosul, azaz bejut a sejtekbe, más része viszont zsír formájában tárolódik. A finomított cukor (és más finomított szénhidrátok, mint például a fehér liszt, fehér rizs) más tápanyagokkal együtt fogyasztva azok erjedését, rothadását indítják el. Így az emésztés elhúzódik. Az erjedés során alkoholtartalmú vegyületek jönnek létre, méghozzá olyanok, amelyek ha folyamatosan a szervezetben vannak, akkor további károkat okoznak. Ezek a létrejövő vegyületek rombolják a bél membránjait, kihatással vannak az idegrendszerre és károsíthatják a veséket is. A cukor fogyasztása savasító hatású. Ahhoz, hogy ezt a savasodást a szervezet ellensúlyozni tudja, már meglévő ásványi anyagokat kezd ’előszedni’, hogy helyreállítsa a pH egyensúlyt. Ilyen anyagok például a kálium, nátrium, magnézium, kalcium. Rendszeres cukorfogyasztásnál a test kénytelen sokszor már a csontokból is elvonni a kalciumot és mindezt azért, hogy ellensúlyozza a túlzott cukorbevitel okozta elsavasodást. A cukor fogyasztása végül is az egész szervezetre kihat. A májban például glükóz formájában halmozódik fel, aminek a hatására a máj megduzzad. Amikor már nem tud tovább duzzadni, akkor a cukor újra a vérbe kerülhet zsírsavak formájában. Ezek először a kevésbé aktív helyeken (például comb, csípő), majd a szerveken rakódnak le. Mindez belezavar a vérkeringésbe, romlik a vörösvértestek minősége. A test ellenálló képessége csökkenni kezd.
Szénhidrátokra szükség van, de csak a természetes és összetett szénhidrátokra. Ezek lassan és egyenletesen szívódnak fel, nem okoznak hirtelen vércukor emelkedést.
A cukor, amikor bejut a szervezetbe, azonnal felszívódik, véráramba jut, azaz megemelkedik a vércukorszint és azokhoz a sejtekhez megy, amelyek inzulin segítségével felveszik. Nagy mennyiségű cukor bevitelekor ez a hasnyálmirigyet is terheli, hiszen nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség. Rövid idő alatt, sok cukor bevitelénél ez a folyamat gyorsan megy végbe, a hasnyálmirigy viszonylag gyorsan rendezi az inzulinnal a cukorszintet, mely a normál alá süllyed, ami éhségérzetet okoz és újabb édesség bevitelére ösztönöz. A folyamat pedig kezdődik elölről. Mindez felborítja a normál emésztést. A felesleges kalóriákat képviselő cukorból pedig zsír lesz, ami elraktározódik.
Barna cukor
Alternatívaként sajnos a barna cukor sem a legjobb, mivel az a cukor feldolgozásának eggyel korábbi lépcsőfoka, amikor a tisztítás még nem teljes. Rosszabb esetben a fehér cukor színezett változata.
A fehér és a barna cukor között minimális tehát a különbség, de kétségtelen, hogy az utóbbi táplálóbb. A hozzáadott vagy a megőrzött melasz biztosítja a különleges aromáját.
Nádcukor
A nádcukrot a cukornádból nyerik. Vadon ma már nem található, nagyüzemekben termesztik, például Dél-Amerikában, Kelet-Indiában és más trópusi területeken. A fehér és a barna cukornál kedvezőbb hatásai vannak a szervezetre nézve, de az íze eltér az általunk megszokottól. Ez nem meglepő, mivel a mesterséges eljárásnak köszönhetően a fehér cukor 90%-ban tartalmaz édes vegyületeket, míg a nádcukor 20%-ban. A nádcukor előállítása nem vegyi eljárással történik és a szervezet könnyebben, jobban fel tudja dolgozni. Íze egyedi, különleges. Cukorbetegek számára azonban egyáltalán nem jelent alternatívát.
A cukorbetegség ma már népbetegség?
A legtöbben azt gondolják, hogy az inzulin „égeti” el a vércukrot. Nos, nem égeti el, hanem segít a cukor és a fehérjemolekuláknak bejutni a sejtekbe, hogy azok felhasználhassák. Az éveken át tartó magas kalóriabevitel magas inzulinszintet eredményez, vagyis egy–egy étkezés hatalmas inzulinhullámot jelent a szervezet számára. Egy idő múlva a sejtek védekezni próbálnak a beléjük juttatott túl sok cukorral szemben és következményként kialakul az inzulinrezisztencia. Ebben az állapotban a sejtek nem reagálnak az inzulinra, mert nem kérnek több cukrot. Csakhogy az agy úgy érzékeli, hogy a vérben túl sok a cukor és még több inzulin termelésére utasítja a hasnyálmirigyet. A magas cukorszint pedig sok kárt okoz. Egyre több lesz az inzulin, a sejtek ellenállnak és eljön az a pont amikor a hasnyálmirigy feladja és nem termel több inzulint, így akar véget vetni a „hajszának’. A kezeletlen magas cukorszintnek megvannak a következményei.
Az édesítés kérdése nagyon fontos, mivel világszerte egyre több a cukorbeteg ember. Akkor beszélünk cukorbetegségről, amikor a szervezet képtelenné válik a vérben lévő magas cukorszint kezelésére és ennek következményeképpen a cukor, mint energiaforrás nem jut el sejtekhez. Kétféle cukorbetegség létezik. A I-es típusú a fiatalkori, amit testi szempontból ismeretlen eredetű betegségnek hívnak. Ez esetben egész életen át tartó inzulinpótlás szükséges. A II-es típusú cukorbetegség a felnőttkori vagy időskori, amelynek az oka az, hogy a hasnyálmirigyben kimerülnek az inzulintermelő sejtek vagy a szervezet sejtjei érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben. Ennek a betegségnek nagy rizikója vagy egyik oka az állati zsírok túlzott fogyasztása.
A cukorbetegség okai összefoglalva: túl sok könnyű szénhidrát fogyasztása, stressz, állati zsírokban gazdag ételek fogyasztása. Általános lelki okok között a szeretettel való problémák szerepelnek. A cukorbeteg ember nem tudja elfogadni a szeretet, mert saját magát nem tartja szerethetőnek. Így a szeretet oda-vissza áramlása nem jön létre vagy akadályozott és csak részben valósul meg a beteg és a környezete között.
Cukor és a paleolit szemlélet
A paleolit szemlélet arra ösztönöz minket, hogy térjünk vissza a kőkori étrendhez, mivel a civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. A cukrot alig ötszáz éve ismeri az emberiség. A paleolit táplálkozás kerüli a cukrot, burgonyát, kukoricát és minden gabonafélét. Javasolja a gyümölcsöket, zöldségeket, tojást, sajtot és a húsokat is. (Olyan minőségű húshoz mint a kőkorban ma már persze nem lehet hozzájutni. Sajnos a ma élő iparilag nevelt állatok húsa tele van stressz és fájdalomenergiával, gyógyszermaradványokkal, stb.) A fruktóz sem javasolt, hiszen az inzulinrezisztenciáért ő is felelős. A nyírfacukor (xilit) jóval kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a cukor és a glikémiás indexe is 7, azaz alig emeli a vércukorszintet. Nagy mennyiségben azonban ez sem ajánlott és az ára sem kedvező. A stevea (ejtsd: sztívia) megoldás lehet, de az ára nem kedvező…
Aszpartam
Az aszpartam, mint mesterséges édesítőszer igazi sikersztorinak indult, aztán kiderült, hogy fogyasztásakor furcsa tünetek jelentkeznek: szédülés, migrén, asztma, bőrérzékenység, figyelemzavar, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, memóriavesztés, állandó álmosság, ingerlékenység, szapora szívverés, légzési nehézségek, herpesz, menstruációs zavarok, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, stb. Ráadásul glutamátot is tartalmaz… A tünetek akkor lépnek fel, ha 3 gramm aszpartam jut üres gyomorba (például diétás üdítő formájában).
Az aszpartam mérgező ás betegségeket előidéző hatását mára már számos kísérlet bebizonyította. Amikor a szervezetbe jut, alkotórészeire bomlik: aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra.
Aszparaginsav: ingerületátvivő anyagként van jelen az agyban. Ha túl sok jut be belőle a szervezetbe, akkor ideg- és agykárosodást okoz. Ez főleg a gyermekekre veszélyes, de az Alzheimer-kór tömeges megjelenésének is oka lehet.
Fenilalanin: az egészséges ember szervezetében is megzavarja az anyagcsere folyamatokat. A fenilalanin csökkenti a szerotonin szintet. A szerotonin az emberi idegrendszerben található ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter), melynek alacsony szintje éhségérzetet okoz, gátolja a nyugodt és mély alvást és befolyásolja a fájdalomérzetet. A migrénben és a depresszióban szenvedőkre jellemző az alacsony szerotonin szint. Az éhségérzet okozása azért érdekes, mert az aszpartamot tartalmazó diétás üdítőket éppen azok veszik és isszák, akik fogyni szeretnének…
Metanol: igen erős idegméreg. 3-15 ml már halálos mennyiség, ha nem kezelik időben. A veszélytelennek ítélt napi mennyiség 0,0078 ml (ha egységnyinek vesszük a fajsúlyát) és ehhez képest egy liter aszpartamot tartalmazó üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő aszpartamot tartalmaz.
A természetben a metanol nem keletkezik önmagában, csak etanollal együtt! Metanol mérgezések kezelésére éppen az etanolt használják. Amikor olyan itallal vagy étellel visszük be az aszpartamot, amelyben nincsen etanol, akkor a metanol nem ürül ki, hanem formaaldehiddé majd hangyasavvá alakul és a legkülönbözőbb károkat okozza a szervezetben.
A megoldás az INULIN
Az inulin egy folyékony növényi étkezési rost, melyet a zöldségek és gyümölcsök oligoszacharid részében találhatjuk meg. Összetett szénhidrátvegyület, amely egyfajta prebiotikum, vagyis a saját bélflóránkat erősíti, támogatja.
Édesít, nem irritálja a hasnyálmirigyet, miközben hatékonyan támogatja a bélbaktériumainkat. Erős szerkezetének köszönheti, hogy a baktériumok nem tudják lebontani, viszont nagyon jó táptalajul szolgál a hasznos baktériumoknak a szaporodásához. A káros baktériumokat nem vonzza magához.
A legnagyobb mennyiségben a csicsóka (jeruzsálemi articsóka) tartalmazza, de megtalálható a mezei katángkóróban és a gyermekláncfű gyökerében is.
A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb fontos szerepei is vannak, például előnyösen befolyásolja a bél pH értékét és a széklet tömegét. Szabályozza a koleszterin szintet, csökkenti a szérum triglicerid szintet és a vérnyomást is. Jótékony hatással van a vércukor szint rendben tartására is, szabályozza a cukoranyagcserét.
Egyetlen hátulütője, hogy nagy mennyiségben hascsikarást, hasmenést okozhat.
Jó hír a cukorbetegeknek
A kapor a „természet inzulinja”. Fogyasztása jelentős segítség a vércukorszint rendben tartásához. Az orosz természetgyógyászat már régóta használja nagy sikerrel a cukorbetegek terápiájában.
Partl Viktória
természetgyógyász, fitoterapeuta