Milyen módszerekkel tudunk újra és újra megújulni a munkánkban?
Hogyan tehetjük elviselhetőbbé a monoton munkavégzést és hogyan előzzük meg a kiégés állapotát?
Napjaink több mint felét a munkában töltjük. Ha fáradtságot érzünk magunkon, az esetek többségében nem a szellemi munkától vagyunk fáradtak, hanem attól, ahogyan hozzáállunk a munkához.
A MEGÚJULÁS ALAPFELTÉTELEI:
- Tudom, hogy van választási lehetőségem arra vonatkozólag, hogy hogyan érzem magam.
- Ismerem magam. Mi okoz örömet, mi tölt fel, s mi az, ami nem. Észreveszem, figyelem magam, mi az, ami vonz engem. Egy ügyvezető igazgató mesélte nekem, hogy folyamatosan a szervezeten kívül kereste a megújulásának kulcsát, hogy mitől újulhatna meg a vezetői stílusában, készségeiben. Egy termelő szervezetnél dolgozott. Elkezdte azokat az érzéseket keresni, hogy mik azok amikben pompásan érzi magát. Megfigyelte, hogy akkor érezte magát a legjobban mikor a munkásokkal beszélgetett az üzemben. Elkezdett mindennap munkakezdéskor fél órát es munka befejezése előtt megint csak fél órát arra szánni, hogy végigment a gyártósoron, és minden nap új dolgozó mellett állt meg beszélgetni.
- Kíváncsiság saját magam iránt. Kíváncsi vagyok saját határaimra, azokra a rejtett potenciálokra, amik bennem vannak. Saját példámat szeretném veletek megosztani. Több mint 6 év beszerzési területen eltöltött idő után már szinte nyomasztóan éreztem, hogy valójában nem én vagyok abban a szerepben ami a munkám által rám lett ruházva. Elkezdtem kíváncsisággal figyelni magam, mik az én rejtett potenciáljaim, mik azok a személyiségjegyeim, erősségeim, amiket feltétlenül szeretnék a munkámban használni. S csak azon a területen szeretnék dolgozni, ahol mindezeket használni is tudom. Tudtam, hogy annak a munkának, amit én valójában végezni szeretnék, elengedhetetlen része kell, hogy legyen az adás, legyen valami olyan pozitív értékem, ami jóleső tud lenni a másik ember számára, mert ez nekem is ad, ettől jól érzem magam. Ebbe az irányba vettem a vitorlámat.
A MEGÚJULÁS MÓDJAI:
- A megújulás egyik módja, hogy a saját észlelésünket vesszük górcső alá és a hozzáállásunkon változtatunk. A hozzáállásunk megváltoztatásával változnak az elraktározásra kerülő érzéseink és tapasztalataink. Próbáljunk meg nem minősíteni, nem kritizálni, nem hergelni a közvetlen kollégákat. A stressz, a feszültség az elégedetlenség belőlünk fakad, és mi vagyunk azok is, akik változtathatunk ezen. Önmagunk folyamatos stresszhelyzetbe hozása helyett próbáljuk meg észrevenni azt, hogy mi az, amit adott helyzetben a saját magunk javára tudunk fordítani? Mi az, amit ad nekünk a helyzet? Mi indít változtatásra és miért? Lehetek nyitottabb a kollégákkal, helyzetekkel kapcsolatban. Nemcsak fekete és fehér szituációk vannak a mindennapjaimban. Megpróbálom megérteni a másik álláspontját, elfogadással vagyok a másik iránt, nem szítok fölöslegesen feszültséget. Mielőtt gondolkozás nélkül belevetem magam a munkába, átgondolom, mit miért csinálok, hogyan tudom a lehető legkevesebb energia igénybevétellel elvégezni a munkámat?
- Érdeklődési körünknek megfelelő tréningekre, tanfolyamokra iratkozunk be. Ezek lehetnek teljesen más területek is mint a saját munkánk, az a lényeg, hogy érdekeljen, hatással legyen ránk. Amit kapunk az új impulzusokkal a tanulás során, észre sem vesszük, de beépülnek a mindennapjainkba. A személyiségünk változásával, változást hoznak a munkánkba és a magánéletünkbe is.
- Önmagam felvállalása a főnököm előtt. Beszélek vele, elmondom neki, amit tudok magamról. Mi az a munkámban, amiben eredményesnek látom magam, mi az a munkafolyamat, ami közel áll a személyiségemhez és szívesen csinálom. Előretájékozódom cégen belül, hogy mik azok a területek, amik számomra hozhatnak újat, fejlődhetek benne, megosztom ezt a főnökömmel.
- Területváltás, munkahelyváltás, további sok újat tud mutatni magamról, újabb remek lehetőség a bennem lévő addig rejtett potenciál feltérképezésére.
- Saját környezetünk megváltoztatása, új helyre való költözés, új kapcsolat, új hobbi, ami mind sokat tud adni és hatással tud lenni.
HA HOSSZÚ IDŐN ÁT NEM TUDUNK MEGÚJULNI, BORE OUT VAGY BURN OUT ÁLLAPOTÁHOZ VEZET
Két fajtája létezik a munkahelyi fásultságnak. Az első a BORE OUT, amikor unalmunk tetőfokára hág a munkahelyen. Olyannyira unatkozunk a munkánkban, hogy abba fáradunk bele, és eresztünk le napvégén. Ezen lehet változtatni: munkakör-gazdagítással, szakmaváltással, kihívásokkal, rotációval, új munkaterület megismerésével.
Dale Carnegie “Sikerkalauz2: Ne aggódj, tanulj meg élni!” című könyvében szépen kifejti, hogy milyen módjai vannak a munkahelyi unalom elűzésének, milyen élvezeteket találhatunk az addig unalmasnak hitt munkában.
HOGYAN TEGYÜK ELVISELHETŐBBÉ A MONOTON MUNKAVÉGZÉST? HOGYAN ELŐZZÜK MEG A BORE OUT SZINDRÓMÁT?
– Rendszeres szünetek
Ne sajnáljuk az időt a pihenésre. A napi többszöri, óránkénti tízperces szünet beiktatása nem hátráltatja, hanem előrelendíti a munkavégzést.
– Ellenőrizzük magunkat naponta többször a következő kérdésekkel: „Mit, miért csinálok?” “Segítem magamat a hozzáállásommal a munkámban?” “Megteszek minden tőlem telhetőt, hogy friss energiát vigyek bele a munkámba?” ”Mi az, amit másképp kell csinálnom, hogy pozitív változás álljon be én és a munkám kapcsolatában?
– Vegyük észre a saját felelősségünket! Üljünk le és beszéljük meg a főnökünkkel, miért nem tudjuk tovább az adott munkát végezni, miért nem elégít ki már a munkám.
– Cégen belüli rotáció, munkakör gazdagítás kezdeményezése
– Osszuk meg kreatív ötleteinket a munkánkra vonatkozólag
– visszajelzés kérése a főnökünktől ki tud zökkenteni az egysíkú, ingertelen munkavégzésből
– igyekezzünk meglátni, mi az, ami értéket ad nekünk a munkánkban? Mi az, amitől mi többek leszünk a munkánk által? Ha sikerül meglátni ezt máris más érzetekkel vagyunk benne a munka folyamatában
– erősítsük a munkahelyen belül azt a közösséget, ami nekünk ad, amiben mi jól érezzük magunkat, vegyük magunkat körbe azokkal a kollégákkal akikkel szimpatizálunk és igyekezzünk elengedni azokat a kollégákat, akik lehúznak, akik az irigyeink, akik utánoznak, akikkel nem egyezik az értékrendszerünk
– szakadjunk ki a megszokásból! Ebédeljünk olyan kollégánkkal/kolléganőnkkel akikkel sosem szoktunk. Munka megkezdése előtt beülünk egy kávéra egy jó energiákkal megáldott számunkra szimpatikus kávézóba s ránézünk a napunkra. Mi az amit várok a napomtól? Hogyan szeretnék benne lenni? Megtervezem a napomat, hogy a munkámat a számomra legjobb érzésekkel el tudjam látni..
KIÉGÉS (burnout): NEMCSAK A TÚLHAJSZOLT VEZETŐKET, SZINTE MINDENKIT FENYEGET.
A kiégésről először Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írt 1974-ben, azóta a kiégés népbetegség lett. A kiégés lényege, hogy a megterhelések, folyamatos stressz nyomán fizikai, érzelmi és mentális kimerülés lép fel. Ezzel párhuzamosan nő a mások iránti negatív beállítottság, a depresszió és a folyamatos túlhajszoltság, semmire sincs időm érzet.
A burnout forráspontja elsősorban az érzelmi kiégés, majd így jelenítődik meg a fizikai és mentális tünetek szintjén.
OKOK, MELYEK KIÉGÉSHEZ VEZETNEK:
- visszajelzés, megerősítés hiánya
- extra igénybevétel, magas elvárások, folyamatos túlórák
- segítő szándékú önmagát feláldozni kész személyiségtípus
- a munkakör ellátásához elégtelen képesítés, mely folyamatos lemaradásra késztet
- előrejutási lehetőségek hiánya
- határaink rugalmas kezelése, nem tudunk nemet mondani
- negatív stressz
Egy Kanadában élő magyar tudós Selye János által vált ismertté a stressz fogalma a 60-as években. Kutatása során definiálta, hogy vannak jó stresszek és rossz stresszek. Az egyéni stressz érzékenység a mindennapi élet és a munka során elszenvedett stresszektől illetve az egyén érzékenységtől, személyiségétől függ.
Selye János: Stressz distressz nélkül című könyve megmagyarázza nekünk a stressz élettani mechanizmusát, gyakorlati tanácsokat ad, hogyan kerülhetjük el a káros stresszt.
ISMERJÜK FEL A KIÉGÉS TÜNETEIT:
Feledékenység, szétszórtság, hol ide kapunk hol oda, mert úgy érezzük, hogy agyonnyom a munka mennyisége. Belehergeljük magunkat helyzetekbe. Feszültség, fájdalmak a vállban a nyaki területen. Elveszítjük az arányérzékünket, a munkahelyi eseményeket fehérnek vagy feketének látjuk, szorongásban, állandó készenlétben telnek a napjaink. A folyamatos nyomás, mikro menedzsment nem szűnik.
A szorongások túlnőnek a munkahelyen, alvási problémák jelentkeznek. Éjszaka többszöri felébredés, csak nyugtató teával megy az elalvás. Hétvégi folyamatos fáradtság, nem tudjuk kipihenni magunkat érzet az, ami folyamatosan kísér. Okos telefon – munkahelyi e-mailek…Munkanap végén olyan fáradtak vagyunk, hogy képtelenek vagyunk olyat csinálni, ami valóban feltöltene, örömet jelentene.
HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG A KIÉGÉST?
ÖNMAGAMON SEGÍTEK:
– gyakorolom az éber figyelmet, a tudatos jelenlétet! Megállok és szánok egy kis időt a jelen pillanatra. Hogyan is érzem magam? Ki teszi velem ezt? Ki dönti el, hogy hogyan érezzem magam? A saját magam döntése, hogy hogyan vagyok jelen, milyen érzésekkel egy-egy szituációban. Eldöntöm, hogy megválasztom az érzéseimet. Ajánlom figyelmetekbe Anna Black: Tudatos jelenlét a munkában című könyvét, mely sok hasznos praktikákat tartalmaz.
– használom azt az erőt ami a „miért” szóban benne van! A miért kérdés segítségemre van, hogy a jelenben maradjak és úgy legyek benne, ahogy szeretnék. Például, ha ismét az esti óráinkat is a munkahelyen töltjük, kérdezzük meg magunktól, miért is csinálom? Mi az amit nekem ez ad? És ez összefüggésben van-e a legfőbb értékekkel az életemben? Mi az amit többre értékelünk ennél? Talán egy esti mesét a gyerekekkel, vagy minőségi időt a párommal?
– gyakorlom az önmotivációt Megtalálom azt a munkámban ami érdekel, ami élvezettel tölt el.
– felvállalom önmagam, azt aki vagyok, egyedüli és megismételhetetlen: őszintén elmondom a főnökömnek, mi az, ami épp bennem zajlik. Miért vagyok frusztrált, folyamatosan fáradt, miért nem végzem örömmel a munkám. Ha megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezik a vezető, támogatást nyújt. Nem kell megijedni elé állni, hiszen az ő célja ugyanaz mint a te célod: a lelkesedés a motiváció fenntartása, hiszen ez szorosan összefügg az eredményességgel. A túlterheltség csökkentésében munkafeltételek javításán keresztül ő fog tudni segíteni.
– tudom, merre szeretnék továbbfejlődni
– csökkentem a tempót, odafigyelek a munkaidőmre, nem viszem haza a munkát
– a felszabaduló időmben énidőzöm, olyan tevékenységet keresek, ami megnyugtat és kikapcsol
– alszom eleget
– tudom, hogy nem vagyok egyedül, támogató környezet van körülöttem, a családom barátaim velem vannak
– gyakorolom a nemet mondást
– visszautasítom azt a felelősséget, ami valójában nem az enyém
– önvizsgálatot tartok, rendet teszek a fontos és a nem fontos dolgok között
– nem erősítek rá, nem hergelem bele magam a fölösleges aggodalmakba, szorongásokba
– észreveszem a humort, igyekszek jókat nevetni, elengedni magamat
- keresem az apró örömöket a mindennapjaimban, örülök a munkatársam, barátnőim sikereinek, örülök, hogy süt a nap stb.
A MUNKAHELY FELŐL IS KELL JÖNNIE SEGTSÉGNEK:
– segít rámutatni fontosságodra a szervezeten belül
– megadja a szükséges autonómiát a szakmai fejlődéshez
– anyagi és erkölcsileg megbecsül
– a szakmai továbbképzések által segít hogy kompetensnek tud magad érezni a területeden
– rendszereket vezet be a túlterheltség szabályozására
– ösztönzi a munkatársak között a kooperatív, felelősség megosztáson alapuló kapcsolatok kialakulását
– rugalmasan terhel
– rotációs rendszer bevezetésével támogatja a változatos munkavégzést és szakmai fejlődést.
karrier coach
