Így az életmódprogramom negyedik hetében felmerült bennem, hogy visszaolvasom a gondolataimat, amiket a első napokban jegyeztem fel. De mennyire jól tettem, hogy leírtam. Többet kellene ezt gyakorolnom, hogy szelektálás nélkül csak lejegyzem, az érzéseket és a gondolatokat, amik feljönnek bennem, ez máris egy konklúzió.
A programra való hangolódásom már önmagában megérne egy misét, hiszen a évi min. 6 hét böjtölés kapcsán tudom, hogy mit jelent az ételről, azaz a ‘szabadon választott’ ételről való lemondás, de ez az elején megint olyan volt, mintha elveszíteném a szabadságomat. Mert az, hogy nem azt eszem, amit megkívánok már önmagában felvet egy csomó érzést, kérdést, gondolatot. Úgy voltam vele, hogy jöjjön bármi, a legjobb tudásom szerint odafigyelek a testem és a lelkem jelzéseire.
- nap:
“kész, nincs mese, be kell látnom, hogy túl gyakran jóval több ételt veszünk magunkhoz, mint ami valóban szükséges lenne! A nasiról nem is beszélve! Jaaaaj! És ha már a nasinál tartunk, talán sose feledem a képet, ahogyan tegnap elmajszoltam két jókora tökmagos pogácsát, ízlelgettem minden morzsáját tudván, hogy ilyet mostantól egy jó ideig biztosan nem fogok enni… Majd reggel, amikor nem ettem joghurtot Rubival és a túrórudijából sem fogadtam el egy falatot se, megkérdezte, hogy “Mami, te meg miért sziesztázol??” :))
1 nappal később:
“na ne már, hogy tényleg azon kapom magam, hogy nem is olyan egyszerű vagyis, hogy nem tud olyan egyszerűen egyértelmű lenni, hogy három óránként ennem kell, és erre tényleg oda kell figyelnem! Őszintén már az is kihívást jelentett, hogy 3 óránként megigyak egy előírt shaket vagy egy levest, pedig most komolyan van ennél kényelmesebb, hogy csak vizet kell hozzáadni és kész?”
majd 2 nappal később:
“jó, de attól, hogy én életmódprogramozom a családnak még valami vacsora kell…és a kiegészítő zöldségeket is ehető formába kell hoznom! Sebaj, jött a megoldás, two in one recept az első fázisra, ugyanis nyert ügyem van, a gyerek is megette! 🙂 Csodás!”
Mára már 5 kilóval könnyebben, izmosabban mint valaha és sok magammal töltött fontos pillanattal gazdagabban is úgy gondolom, hogy számomra ez a program elsősorban a magamra szentelt időről szól, a magam felé fordított figyelemről, a magammal való törődésről. Nagyon sokat kaptam általa, amiért nagyon hálás vagyok!
Talán kihívás ez mindannyiunk számára? Hajrá kihívások! Vesszen a komfortzóna! Mára már nagyon belejöttem és minden eredményével, kihívásával együtt nagyon élvezem.
Ezt szeretném veletek is megosztani, szóval fel a kezekkel, hogy ki próbálná ki? Figyeljétek a Facebook oldalamat, mert hamarosan titeket is megajándékozlak egy Aesthetic Partner életmódprogram kezdőcsomaggal.
Csodás hétfőt! 🙂
Szeretettel: