Sajnos családjog témakörben szinte a leggyakoribb problémaként merül fel, hogy mi van, ha „apa nem fizet”, ezért nem is volt kétséges, hogy helye van itt a blogon.
A képletet teljesen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy háromféle apa van gyermektartásdíj fizetés szerint: 1. aki fizet, 2. aki nem tud fizetni, 3. aki nem akar fizetni. Egyértelműen nem az első kategóriával van a probléma, így róla nem is szólnék. Gyorsan megjegyzem, hogy természetesen nem csak az édesapákkal merülhet fel ez a probléma, szimplán a példa kedvéért említem őket.
Tény, hogy a szülővé válással egyidejűleg egyetlen kismama csomag sem tartalmazza a Polgári Törvénykönyv kivonatos változatát. Gondoljunk csak bele, milyen felemelően hatna a gyermekáldás előtt álló párra, ha egy hideg hópelyhes téli estén, a meleg takaró alatt bekuckózva, forró teát szürcsölgetve, összebújva olvasnák a Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvét, a családjogról… Pedig hasznos olvasmány, nekem elhihetitek, hiszen a Polgári Törvénykönyv szó szerint tartalmazza – azt a sok édesapa által feledésbe merülő mondatot-, hogy „a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles”.
Elég gyakran történik, hogy anya és apa külön utakon folytatja tovább, viszont a kezdetekben a gyerekkel szemben tett fogadalmak, (hogy semmi nem fog változni, nem fogja az anyagiakban megérezni a változást) valahogy mégis csak a feledés homályába merül. Mi meg ott állunk tanácstalanul, hogy, attól, hogy apa már nem fizeti a gyermektartásdíjat, bizony Petikének ugyanúgy enni kell adni, ruházni kell, hogy a többit ne soroljam. No de mégis miből?
A házassággal, válással, közös gyermekkel kapcsolatos kérdések, mindig nagyon érzékeny témák, amiben azt hiszem azért az esetek többségében segít a kommunikáció. Ha nem is megy kettesben, számos megoldás kínálkozik már, igénybe vehetünk ügyvédet, közvetítőt, családsegítő szolgálatot, a lényeg, hogy próbáljuk meg a békés megoldást, mert nem szabad elfelejteni, hogy Petike még csak pár éves, és minimum 18 éves koráig együtt kell tudnunk „dolgozni” a volt párunkkal, a gyereket érintő kérdésekben. Ha már az elején elássuk a csatabárdot, a saját dolgunkat könnyítjük meg, hiszen az esetek többségében azért apának is van szíve, és belátja, hogy Petikének szüksége van rá.
Ez az esetek többsége…. de mi van akkor, ha apának elment a józan esze és a 3. kategória jeles képviselőjeként nem fizet, nem kommunikál, elzárkózik? Erre is van megoldás, a jog széles körű lehetőséget biztosít a számunkra. A legkisebb rossz alapján lehetőségünk van arra, hogy végrehajtási lapot nyújtsunk be a bírósághoz, amely apa gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét megállapította, vagy kérhetjük a gyermektartásdíj megelőlegezését a Gyámhivataltól. Csendben megjegyzem, hogy jelenleg a Büntető Törvénykönyv a bűncselekmények között szabályozza azt, ha a szülő elmulasztja a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét, de kérlek titeket, ne jussunk el idáig, maradjon ez a legeslegutolsó lehetőség!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos a kommunikáció, végezzetek el egy énidő gyakorlatot, hogy legyen erőtök a nagyobb képet nézni, mert ti nők, anyák, Petikéért még erre is képesek vagytok… ha pedig a kommunikáció végleg nem megy, itt vagyok, fogom a kezeteket!
Ha kérdésetek van, nyugodtan keressetek énidőzés közben! 🙂
Dr. Budavári Anna
jogász
