Stressssssz, avagy gondolkodj másképp róla
XXI. század legnagyobb kihívása, vagy mégsem? Mit tudunk és mit nem tudunk róla?
Stressz okozhat fejfájást, fájdalmakat, felelős lehet a hízásért, alvás problémát, fáradtságot és energiahiányt eredményezhet, vagyis az egész testünkre hat. Legtöbbször nem is tudjuk, hogy éppen stresszesek vagyunk, pedig minden helyzet stresszel (időjárás, zaj, környezet, feladatokat…) de nem mindegyik okoz problémát. A sok, ami sokkolja a tested és a lelked.
Érdemes elképzelni az első stressz szituációt, mert minden innen indul ki.
Atyaég, mekkora nagy mamut ez, most mit csináljak? Üssek vagy fussak? És elkezdődött az igazi harc, vagy a mamuttal, vagy saját magunkkal. Le akarom ütni, vagy inkább elfutok, de nem mi döntünk. Az agy akarattól független, összetett autonóm rendszere készítette föl azonnali fizikai reakcióra azáltal, hogy stresszhormonokat pumpált a véráramba, amelyek megemelték a szívfrekvenciát és a vérnyomást, gyorsították a légzést, fokozták az izomfeszülést és gyors energiaellátást biztosítottak így felkészítve ősünket a cselekvésre. Amint megszűnt a veszély, az ősember visszatért pihenő állapotába. De még mindig nem tudjuk, hogy melyik lehetőséget választotta!
Ezt eddig is tudtad (sokszor talán észre is veszed magadon a jeleket), hogy fel vagyunk készítve arra, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat (valahogy) és ezáltal a családunkat, a környezetünket.
Az emberi test csodálatos, mert olyan összefüggő, bonyolult rendszerek összessége, ami megfejthetetlen. Még mindig nem tudjuk, hogy működik. Persze kutatások folynak és talán egyre több mindent tudunk, de sose fogjuk teljesen megismerni az ember működését, és még rólad nem is beszélve, mert mindenki egyedi, tökéletlen lény, de mégis megismételhetetlen.
De, és ez talán a legfontosabb, hogy mindenki másképp reagál egy helyzetben. Tény, hogy biológiailag belénk van kódolva, hogy amikor úgy ítéljük meg, vagy úgy gondoljuk, akkor a testünk elkezdi a folyamat beindítását.
Stresszt okoznak az örömteli események is, mint a házasság, a lottónyeremény vagy találkozás a szerelmessel hosszú távollét után, de a legtöbb stressz életünk negatív, fájdalmas és kellemetlen eseményeivel indul.
Itt muszáj egy kis tudomány, hogy lássuk mi is a pontos helyzet.
Van a stresszor, ami beindítja a stresszreakciót, ami lehet esemény, helyzet, személy vagy tárgy, amelyet stresszes tényezőként érzékelünk. Stresszor, bármi lehet az aggódástól kezdve pl. túlterhelés, az étkezés, a környezetszennyezés, a környezeti zajig, bármi, amit úgy ítélünk meg. Ez alapján megkülönböztethetünk két stresszor csoportot, ami valós és amit mi gondolunk annak.
Máris van egy kis kapaszkodónk. Ha ismerem a saját stresszoraimat, akkor fel tudok készülni a megoldására, és máris nem okoz nekem stresszt, vagy legalábbis nem olyan fokú stresszt, ami megoldhatatlannak tűnik. Mert mitől is múlik el a stressz? Ha megoldódik az a helyzet, ami stresszel.
De várjunk csak, tehát ha meg akarom ismerni azokat a stresszorokat, amik rám hatnak, akkor stresszelnem kell magam?
Nem sok választásunk van, mert a világ változik (mindig mondom, hogy csak egy dolog van, ami állandó, a változás). Ha a világ változik, akkor állandó készültségben kell lenni, mert meg kell valahogy felelni az új és új helyzetekben. Mint minden, ez is a tapasztalati úton sajátítható el.
Hallom, ahogy ez jut eszedbe: na nem, ez nem jó gondolat, de még nem is jó ötlet, hogy folyamatosan stresszeljem magam, hogy megtapasztaljam mi, mit okoz nekem, és mit tegyek ellene.
Egy gyors kérdés? Mindig csak olyan helyzetek alapján stresszeled magad, ami valós?
Miért kérdezem? Mert mindenki szokott kellemetlen helyzetre gondolni, vagy rossz előérzete támad, arról nem is beszélve, amikor számunkra ismeretlen feladatot kell megoldanunk (interjú, prezentáció, ügyintézés…). Amikor egy stressz helyzetre gondolunk, akkor is elindul a folyamat, mert az agyunk nem tud különbséget tenni a valós vagy a vélt dolgok között!
Közelítsük meg akkor egy kicsit más oldalról.
Azt tudjuk, hogy a pozitív gondolatok, a pozitív hozzáállás, megkönnyíti a mindennapok nehézségeit. Ez tény, ezen felesleges vitatkozni.
…és ne mondd, hogy könnyen beszél, de nekem olyan problémáim vannak, amit nem lehet megoldani… Nem azért vagyunk, hogy megoldjuk?
Bizonyos mennyiségű stressz vagy ingermennyiség elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségesek legyünk és teljesíteni tudjunk. Az a belső hajtóerő, amelyet a stressz nyújt, nélkülözhetetlen mindennapi életünkhöz, alkotó tevékenységünkhöz. A stressz teljes hiánya élettanilag valójában megegyezik a halállal.
Mindenkinek vannak problémái, gondjai. Itt is és a stressz helyzetek kezelésénél is az alap kiinduló pont meghatározásában van a titok. Két ember érzékelheti teljesen különböző módon ugyanazt az eseményt. Ami az egyik számára izgalmas kihívásnak tűnik, azt a másik életveszélyként élheti meg. Egy piros lámpa tűnhet az egyik ember szemében a forgalomirányításban hasznos dolognak, a másikéban pedig irritáció forrásának. Hangulatunktól és fizikai állapotunktól függően különböző időpontokban mi magunk is másképp érzékeljük és kezeljük a hasonló eseményeket.
- Megállapíthatjuk, hogy a stresszre szükségünk van (azt is tudjuk, hogy van jó stressz és rossz stressz).
- Mindenekelőtt el kell különítenünk azokat az eseményeket és helyzeteket, amelyeket befolyásolni tudunk és befolyásolni akarunk.
- A stressz szubjektív és személyes, tehát más nem biztos, hogy pontosan meg tudja érteni, mert az agyunk végzi a stresszor szubjektív érzékelését.
- Hogy miként észlelünk az nagyban függ az önmagunkról alkotott képünktől, akaraterőnktől, értékrendünktől, de még örökölt tulajdonságainktól is.
- A saját érzékelésünk, vagyis a hozzá társított gondolatunk határozza meg, hogy éljük meg a stresszes helyzetet.
- Amikor a folyamat elindul, a stresszt le kell vezetni – „üss vagy fuss”! Belénk van kódolva.
És itt jön a legnehezebb rész, mert egy óriási különbséget nem vettünk eddig figyelembe:
Történelem előtti fegyverekkel harcolunk a modern kor kihívásai ellen…
A változások miatt gyakrabban szembesülünk pszichológiai fenyegetettséggel – vita a családban vagy a főnökkel, lassú közlekedés, hosszadalmas várakozás, rendezetlen számlák, betegség –, amely gyakran ismétlődő jellegű, és csak kevéssé vagy egyáltalán nem teszi elengedhetetlenné, hogy a testünk is reagáljon rá.
Térjünk vissza a nyitó gondolathoz, Stressssssz, avagy gondolkodj másképp róla és a hogyan: ha megváltoztatjuk a stresszorhoz való viszonyunkat, akkor nyert ügyünk van.
Már megint a változás, ugye? Amikor megváltoztatjuk a stresszről alkotott véleményünket, azzal testünk stresszre adott reakcióját is megváltoztathatjuk.
Ha önmagában az útmutatás elegendő lenne, mindenki egészséges, karcsú, gazdag, boldog és stresszmentes lenne. A stresszkezelés tudományos téma és életfilozófia egyaránt. Mielőtt kifogásokat, módszereket és azonnali gyógymódot keresnél magadon kívül, szükséges, hogy befelé fordulj, és finomítsd hagyományos érzékeléseidet és tapasztalataidat.
A változások korszaka, amelyben élünk, munkahelyen és magánéletben is példátlan alkalmazkodóképességet és rugalmasságot követel. A pozitív alkalmazkodóképesség alapja a tolerancia, az elfogadás és nem csak a környezet részére, hanem magunk felé is.
Stresszes vagy? Az jó, higgy nekem!
Azt jelenti, hogy élsz, működsz, de a stressz, mindenkinek mást jelent!
- Új hozzáállás: a stressz jó!
Mérd fel a stressz szinted, ismerd meg magad! - Szeresd meg a stresszt, vagy a stresszokozót! Az életed része!
- Legyél stressz túlélő és megoldáskereső!
- Stresszelj, de vezesd le!
Következő rész a trendi alvásról fog szólni, amitől szebb és okosabb leszel!
Felhasznált irodalom: Kricsfalvi Péter: Stressz a lelke mindennek című könyv
Bíró Andrea
Produktivitás / egyensúly / stressz szakértő
