A Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlyának kialakítása

//A Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlyának kialakítása

A Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlyának kialakítása

Hogy állsz a Csenddel? És a Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlyával? Amikor a kommunikációdról, konfliktusaidról, kapcsolataidról gondolkodsz, valószínűleg eszedbe sem jut, hogy a csendre is gondolj. Pedig a Csend, a szótlan, fókuszált figyelem is megér néhány szót J

De kezdjük az elejéről!

Csend a párbeszédben? Hoppá!

A csend kommunikációs megközelítésben nonverbális üzenethordozónak tekinthető, azaz hangok, szavak, verbalitás nélkül is kifejez valamit. Sőt! Kommunikációs alaptétel, hogy nem lehet nem kommunikálni, mert a szándékos kommunikáció, a hangok, a válaszadás hiánya is rengeteg üzenettel, tartalommal bír. Itt egy konkrét példa, hogy lásd, mire gondolok:

Egy pár veszekedni kezd, a nő a sírás határán van, amikor a férfi inkább már békülni szeretne és bocsánatot kér:

F: Ne haragudj, sajnálom.

A verzióban:

        N: Nem haragszok. Nincs semmi baj. Az én hibám is…

B verzióban:

        N: De igenis haragszok! Mert már megint….

C verzióban:

        N:                               (nem szól semmit)

Mit jelent, ha a bocsánatkérésre nem érkezik válasz? A lelki szemeid előtt, biztosan látod ezt a szituációt. Mit csinál a nő, miközben nem válaszol? Durcásan elfordítja a fejét vagy dühös pillantásokkal levegő után kapkod? Esetleg a kezei mögé rejti az arcát és zokogni kezd? Bármelyik „válasz” előfordulhat, ami biztos, hogy a csend is üzen, illetve a testbeszéd és a cselekvések továbbra is, szavak nélkül is kommunikálnak. És még egy dolgot érdemes megfigyelned, a szokásos, forgatókönyvszerű párbeszédek (pl. Ne haragudj. – Oké, nincs semmi gond.) gyakran rutin válaszokat tartalmaznak, gyenge jelentést hordoznak, míg a válasz hiánya, a csend, sokkal erősebb jelentést tartalmazhat (pl. Annyira nem értek egyet, hogy válaszra se méltatlak. / Kár lenne még az energiáért is, amit a beszélgetésbe fektetnék. stb.).

A jelentés attól függ, hogy…

Minden szó, cselekvés sokféle jelentéssel bírhat, attól függően, hogy kik és milyen szituációban használják. A legegyszerűbb szavakról is, mint pl. kutya, kiderül, hogy mást-mást jelent mindenkinek, ha megkérjük az embereket, hogy rajzolják le, vagy mondják meg, hogy mi jut eszükbe róla. A rajzlapokon hol édes kiskutyák, hol vérengző fenevadak fognak megjelenni. Lesz, aki a biztonsághoz, otthonhoz köti; de akinek a gyermekét támadta már meg kutya, annak éppen az ellenkezőjét jelenti majd: valamit, amitől tartani kell. A testbeszéd, hiába a sok népszerű testtartásokat elemző könyv, ugyanilyen viszonylagos jelentéssel bír. A keresztbe tett lábak és az összekulcsolt kezek jelenthetnek zárkózottságot, szorongást, félelmet, de azt is, hogy a hölgy nem szeretné, ha belátnának a szoknyája alá, mellesleg rettentően fázik, valaki igazán felajánlhatná a kabátját neki!

Ugyanígy a Csend is mást jelent adott kultúrákban, helyzetekben és persze a jelenlévő személyektől is függ.

Csend & Kultúra

Kultúránként eltér például, hogy mikor, mennyi ideig illik hallgatni, illetve, hogy mit jelent a Csend. A keleti kultúrákban a nyugatihoz képest a csendnek fontosabb szerepe van. Japánban például a csend a bölcsességgel, a hitelességgel kapcsolódik össze, egy bölcs nem fecseghet, míg az USA-ban, egy extrovertált kultúrában, a jól megválasztott szavak, egy jó prezentáció a meggyőzés, a hitelesség eszköze. (Érdekességként megjegyzem, hogy az USA lakossága, mint társadalom bár extrovertált, de egyéni szinten vizsgálva ugyanakkora az extrovertált-introvertált személyek aránya, mint például Magyarországon.) Indiában a csend a személyes fejlődés, a világ megtapasztalásának útja. A nyugati kultúrákban, ahová mi magyarok is tartozunk, a kultúrából való kiszakadást jelenti, ha valaki kizárólag a befelé fordulás útján kíván fejlődni. Nálunk sokkal természetesebb folyamat a Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlyának kialakítása.

A Nyugati kultúrákon belül is megfigyelhető a déli országok népeinek forró, zajos beszélgetése és az északi, higgadtabb nemzetiségek párbeszédei közötti különbségek. Eltérő például, hogy mennyi ideig lehet csend az asztalnál anélkül, hogy kínossá válna. Ez a csendtűrésünk.

Csend & Szocializáció

 A kulturális normákon túl egyénenként változik a csendtűrő képességünk. A szocializáció során, már gyerekkorunkban megtanítja édesanyánk, hogy „ha kérdeznek, válaszolj!”. Gyerekként a felnőttek kérdéseire kötelező válaszolni, a szóbeli válaszadás kényszere a tisztelettel kapcsolódik össze. A vállát rángató kisgyerek udvariatlan, az aki, azt mondja bizonytalanságában, hogy „Nem tudom” vagy „Mindegy”, az udvariasan helyt állt a beszélgetésben.

Mire felnőtté válunk, programozottak vagyunk az alapvető normák tekintetében, elvesznek az ösztönök és már elsősorban nem cselekvésekkel kommunikálunk. Vagyis csak azt hisszük, hogy nem. Szándékaink szerint, tudatosan a szavainkra, ezt követően a tetteinkre koncentrálunk, de a csend szerepe a feledésbe merül. (Egyes kutatások szerint a nonverbális kommunikáció adja a kommunikáció kb. 90%-át, ám ez nagyon szituációfüggő. Szerelmet vallani, alapvető érzéseket kifejezni szavak nélkül is lehet, ám atomfizikai előadást tartani kissé nehézkes lenne. )

Aki felnőttként megtanul a csenddel és a cselekvésekkel is ugyanolyan tudatosan kommunikálni, mint ahogy azt a szavakkal teszi, az javíthat emberi kapcsolatain, vagy akár lépéselőnyre tehet szert az üzleti életben.

A Csend – Beszéd – Cselekvés egyensúlya

A női – férfi párkapcsolatban talán a legszembetűnőbb az eltérés a kommunikációs mintázatok között. A nők beszédesebbek, míg a férfiak tetteik által többet kommunikálnak. Ennek biológiai (eltérő agyműködés) és szocializációs (kisfiúkat bátornak, cselekvőnek nevelik, mint a vadászatok idejében, míg a kislányok erénye a gondoskodás, az utódok nevelése, a családi kapcsolatok ápolása) okai is vannak. Érdemes látni, megfigyelni a különbségeket, és a másik félhez is igazodni, ha közös nevezőre szeretnénk jutni (pl: Bocsánatot kérni tettekkel is lehet – egy apró ajándék vagy egy bűnbánó mosoly is kifejezi).

Emberi kapcsolatainkban ugyanolyan fontos a Csend: a lecsendesedés, önmagam megismerése, megtalálása, a belső figyelem, a Cselekvés: a közös élmények, az együtt mozgás, az érintések, és a Beszéd: a kimondott és a gondolati szavak (gondolat =belső beszéd, intraperszonális kommunikáció).

Párbeszéd során csak 50%-ban én beszélek, a másik 50% a partneré. Az ő 50%-a alatt nekem nem csak hallanom kell a mondandóját, hanem meghallgatnom, figyelnem. Nem a saját gondolataim között cikázok ilyenkor, hanem a gondolataimat elcsendesítve, befogadó állapotba helyezkedek. Mert nem csak beszélni, hanem beszélgetni akarok vele.

A szeretetnyelvek ismerete, használata ugyanerre az egyensúlyra vezet a tettek, szavak, ajándékozás, közös programok szervezése és a segítségnyújtás felsorolásban csak egy helyen szerepel a beszéd, a többi szeretetnyelv a Csend – Beszéd – Cselekvés valamilyen kombinációjára épülő kommunikációs csatorna.

Konfliktuskezelésben az eredményesség nagyobb része nem a szavakon múlik – persze a rosszul megválasztott szavak elronthatják. Az érzelmi összehangolódáshoz lecsendesedés, összpontosítás és figyelem szükséges, valamint a helyszín, időzítés, gesztusok is meghatározók. A kongruens kommunikáció azt jelenti, hogy szavaink, testbeszédünk összeillik, egymást erősíti. Hiába az üres szavak, ha nincs mögötte tett, és hiába tevékenykedünk szorgosan a konfliktus megoldásán, ha a másik fél tud róla. A „Jól kell csinálni és jól kell beszélni róla” tétel ugyanolyan igaz a társadalmi felelősségvállalás esetében, mint amikor a személyes márkánk építéséről beszélünk.

A csendtűrés fejlesztése

A Csend – Beszéd – Cselekvés hármasból a csendről esik a legkevesebb szó. A csenddel bánunk a legkevésbé tudatosan, ezért itt mindenképpen érdemes fejlődnünk. A következő blogbejegyzésemben a „Csendtűrés fejlesztése a mindennapokban” lesz a téma, konkrét példákon keresztül fogom bemutatni, hogy mikor és miért előny, ha jó a csendtűrő képességed.

profile_20150622_123840_767Székely Ágnes
Kommunikációs mentor

 

 

By | 2017-06-16T14:44:33+00:00 május 6th, 2016|Tudatos életmód|0 Comments

Szerző:

Az Énidő az önmagadra szentelt idő, ezek az írások és videók pedig lehetséges inspiráció Neked! Én alkotásként élem meg az Énidő üzeneteinek átadását, formába öntését, tapasztalataim gyűjtését. Olyan, számomra hiteles szakértőket mutatok be, akiktől én is tanultam és tanulok a mai napig is. Tartozz a közösségünkhöz és találd meg a saját utadat, a saját Énidődet!